A második világháborút követően elfogadott jogi aktusokra, az úgynevezett Beneš-dekrétumokra hivatkozó birtokelkobzások és a dekrétumok kritizálását hat hónap börtönbüntetéssel sújtó büntetőtörvénykönyv-módosítás ellen szervez tüntetést január 30-ára a polgári aktivisták által alapított KÖZ.ÜGY platform. A tüntetés helyszíne Pozsony óvárosának főtére.

A megmozdulás célja, hogy kiálljon a kollektív bűnösség elvének napjainkig tartó alkalmazása, valamint a szólásszabadság korlátozása ellen. A platform létrehozói videóban közös cselekvésre hívják azokat, akik elfogadhatatlannak tartják a Fico-kormány alatt újraindított földelkobzásokat, és a demokratikus normákkal összeegyeztethetetlen törvénymódosítást.

"Sok mindent megéltünk már, de nem gondoltuk volna, hogy 2026-ban, nyolcvan évvel a második világháború után és húsz évvel az EU-ba való belépésünk után még mindig sor kerülhet a magyarok kollektív bűnössége alapján történő jogfosztására. Hogy megtörténhet az, hogy napjainkban is földeket koboznak el a németeket és magyarokat üldöző Beneš-dekrétumok alapján." – szerepelt a tüntetésre való felhívás videójában.

A videóban hangsúlyozzák, hogy a megmozdulás vár mindenkit, nemzetiségtől, világnézettől és politikai nézettől függetlenül, hogy együtt álljunk ki alapvető jogainkért.

"Most kell megmutatnunk, hogy ellentétben azzal, amit a dekrétumok állítanak, magyarnak lenni nem államellenes bűncselekmény" – fogalmaznak a KÖZ.ÜGY platform képviselői.

Mint az köztudott, Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök 1945 áprilisa és októbere között összesen 98 dekrétumot bocsátott ki, melyek közül 13 vonatkozott a német és a magyar kisebbségre. Ezek rögzítették a nem szláv kisebbségek kollektív bűnösségét, vagyis azt, hogy állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. Az akkori üldözéséket lehetővé tevő dekrétumok nemcsak hogy ma is részei a Szlovák Köztársaság jogrendjének, hanem azokat a hatóságok újra alkalmazzák: ahogy azt számos közelmúltbéli eset bizonyította, az állam ma is a háború után elfogadott jogszabályokra hivatkozva koboz el földbirtokokat a leszármazottaktól.

A KÖZ.ÜGY platform várja mindazok csatlakozását, akik szerint ezek az eljárások egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlanok. A tüntetés részleteiről a kezdeményezők folyamatosan tájékoztatni fognak.

Platforma Vec.Spoločná, ktorú založili občianski aktivisti, organizuje 30. januára protest proti konfiškácii majetku na základe právnych aktov prijatých po druhej svetovej vojne, známych ako Benešove dekréty, a proti novele Trestného zákona, ktorá trestá kritiku dekrétov šesťmesačným väzením. Demonštrácia sa uskutoční na Hlavnom námestí Starého Mesta v Bratislave.

Cieľom hnutia je postaviť sa proti pokračujúcemu uplatňovaniu princípu kolektívnej viny a obmedzovaniu slobody prejavu. Zakladatelia platformy vo videu vyzývajú na spoločnú akciu tých, ktorí považujú za neprijateľné obnovenie konfiškácií pozemkov za vlády Roberta Fica a novelu zákona, ktorá je nezlučiteľná s demokratickými normami.

„Veľa sme už zažili, ale nemysleli sme si, že osemdesiat rokov po druhej svetovej vojne a dvadsať rokov po vstupe do EÚ, môže ešte stále dôjsť k pozvbaveniu práv na základe kolektívnej viny Maďarov. Že sa môže stať, že aj v dnešnej dobe sa konfiškujú pozemky na základe Benešových dekrétov, ktorími sa prenasledovali Nemci a Maďari.“ – hovorí sa vo videu vyzývajúcom na demonštráciu.

Vo videu zdôrazňujú, že hnutie víta každého, bez ohľadu na národnosť, svetový názor alebo politické názory, aby spoločne bojovali za naše základné práva.

„Teraz musíme ukázať, že na rozdiel od toho, čo tvrdia dekrétmi, byť Maďarom nie je zločin proti štátu,“ hovoria zástupcovia platformy Vec.Spoločná.

Ako je všeobecne známe, v období od apríla do októbra 1945 vydal československý prezident Edvard Beneš celkovo 98 dekrétov, z ktorých 13 sa týkalo nemeckej a maďarskej menšiny. Týmito dekrétmi bola stanovená kolektívna vina neslovanských menšín, čo znamenalo, že osoby nemeckej a maďarskej národnosti mali byť zo štátneho hľadiska považované za nedôveryhodné. Dekréty, ktoré umožnili prenasledovanie v tej dobe, sú nielenže dodnes súčasťou právneho systému Slovenskej republiky, ale orgány ich aj opätovne uplatňujú: ako ukazujú početné nedávne prípady, štát na základe povojnových zákonov stále zabavuje pozemky potomkom.

Platforma Vec.Spoločná víta každého, kto sa domnieva, že tieto praktiky sú v demokratickom štáte, kde platí zásada právneho štátu, neprijateľné. Organizátori budú priebežne informovať o podrobnostiach protestu.