Milyen támogatási rendszert szeretnénk?

A régi rendszer értékelése

A magyarországi támogatások szükségessége

• A szlovák állam és az EU mulasztása A hazai források nem elegendők a magyar oktatási háttérintézmények és a közösségi infrastruktúra finanszírozására. A szlovák állam nem érdekelt a magyar közösség támogatásában.
• Az anyaország felelőssége Magyarország erkölcsi felelőssége a szolidaritás a határon túli kisebbségekkel és hogy a hazai források hiányát pótolja.
• Versenyképesség, megmaradás, nemzeti identitás A támogatás létszükséglet a szülőföldön maradáshoz, az asszimiláció megfékezéséhez, valamint a felvidéki magyar intézmények versenyképességének növeléséhez a többségi intézményekkel szemben.

A magyarországi támogatások célja

A javaslatok a hosszabb távú tervezés, összefogás és a szakmai prioritások felé mutatnak.

• Stratégia Valós szükségleteken alapuló, helyi szereplők bevonásával történő, kutatásokkal alátámasztott hosszútávú célok mentén megfogalmazott támogatási stratégia kialakítása szükséges, ugyanakkor ösztönözni kell az egyéni kezdeményezéseket és az innovatív projekteket is.
• Fenntarthatóság A kizárólagosan magyarországi támogatásokra való hagyatkozás helyett a szervezetek és intézmények önfenntartó, több lábon álló finanszírozásának segítése.
• Szervezetfejlesztés A támogatási rendszernek nemcsak programokat és rendezvényeket kell finanszíroznia, hanem a szervezetek hosszú távú működési képességét is erősítenie kell.
• Hálózatosodás A szétaprózódott média és civil szféra helyett az ernyőszervezetek, közös kezdeményezések (konzorciumok) támogatása.
• Prioritási területek Kiemelten fontos az oktatás, tehetséggondozás, családpolitika, kultúra, ifjúság és a KKV-k támogatása, a kétnyelvűsítés és a nemzetek közötti párbeszéd elősegítése.

A támogatás módja

Kulcsfontosságú a transzparencia, objektivitás és a felvidéki szereplők bevonása.

Elvi szempontok

Gyakorlati javaslatok

• Visszaélések feltárása A közbizalom helyreállítása miatt a támogatási rendszer megújításának része kell legyen a korábbi döntések és visszaélések átlátható, szakmai alapú vizsgálata.
• Szakmai kollégiumok A döntéseket politikai befolyástól mentes, demokratikusan választott, többszintes szakmai testületeknek kell meghozniuk, bevonva az érintetteket is.
• Átláthatóság Nyílt pályázati rendszer, a döntéshozó személyek és az indoklás nyilvánosságra hozása.
• Helyi döntéshozatal Az alapvető döntések ne Budapesten, hanem a Felvidéken szülessenek meg, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és kutatási adatokat.
• Monitoring és visszacsatolás Szükséges a támogatások hasznosulásának ellenőrzése és a hatás mérése (Plan-Do-Act-Check rendszer).
• Földrajzi méltányosság Figyelembe kell venni a hátrányos helyzetű régiók és a szórvány igényeit, hogy ne csak a nyugati szervezetek szempontjai érvényesüljenek.
• Többéves akkreditációs és keretfinanszírozási modell Az Erasmus+ ifjúsági területén ismert logikához hasonlóan a szervezetek egy lazább, három évre szóló stratégiai tervvel pályázhatnának, és sikeres akkreditáció esetén egy meghatározott keretösszeggel gazdálkodhatnának. Ez egyszerre növelné a kiszámíthatóságot, csökkentené az adminisztratív terheket, és teret adna a helyi igényekhez történő rugalmas alkalmazkodásnak.